Karbamid (karbamid) - műtrágya használata a kertben és a kertben: használati utasítás, feltételek és használati szabályok

Amit a kertész nem hallott karbamidról vagy karbamidról (ezek szinonimák), mert ez az egyik leghatékonyabb és legnépszerűbb nitrogén ásványi műtrágya. Azonban nem minden nyári lakos ismeri az összes árnyalatot és szabályt a karbamid használatához a kertben és a veteményeskertben.

Miután elolvasta ezt az anyagot, megtudhatja:

• mi az a karbamid, hogyan néz ki, mennyi nitrogént tartalmaz és milyen formában;
• hogyan kell helyesen használni a karbamidot a kertben és a veteményeskertben: mik a trágyázás módszerei (a kertben történő fő alkalmazáshoz, valamint a gyökér- és lombtápláláshoz);
• mekkora ennek a nitrogén műtrágyának a felhasználási aránya bizonyos növények etetésére;
• hogyan lehet karbamidot használni a kerti kezelések felszámolására tavasszal és ősszel.

Összetétel és előnyök a növények számára

A karbamid vagy a karbamid egy kis fehér granulátum, amely körülbelül 46% nitrogént tartalmaz. A karbamid az egyik legkoncentráltabb nitrogénvegyület. Leggyakrabban vizes oldatot készítenek karbamidból, és a szemcsék oldódásának sebessége közvetlenül függ a folyadék hőmérsékletétől. A kertészek alkalmazzák a lombkötést, a kert karbamidos őszi feldolgozását, valamint a gyökérterületre történő felvételt és a kártevők általi kezelést.

A karbamid műtrágya összetétele a nitrogén amid formáját tartalmazza, amely a talajba jutva ammóniává, majd nitráttá alakul. Ez meglehetősen lassan történik, így a növényeknek van ideje felszívni a tápanyagokat. Az oxigén hatása alatt az ammónium-karbonát a karbamid összetételében lebomlik és elpárolog, ezért a talajba való további beágyazással felületi felvitel javasolt.

A növények föld feletti részeinek karbamidkezelése szintén elősegíti a szükséges anyagok megszerzését, miközben nyomokat és leégést nem hagy a leveleken és a szárakon, ami az ilyen megtermékenyítést nemcsak hatékonyan, de biztonságossá is teszi.

A karbamid műtrágya használatának jellemzőit a mellékelt videó tárgyalja.

Érvek és ellenérvek

A trágyázásnak, különösen a karbamidnak megvannak a maga előnyei és hátrányai.

Az előnyök a következő tulajdonságok:

1. Jól oldódik vízben, és a növényi gyökerek gyorsan felszívják.
2. Ha a megfelelő arányt betartják, akkor a levélre permetezéskor, a lombtáplálás során használják.
3. A műtrágya bármilyen talaj alatt alkalmazható.
4. Nedves talajban és pozitív hőmérsékleten a gyógyszer hatékonysága növekszik.

A hátrányok a következők:

1. A talaj savasságának növekedéséhez vezet, további dolomitlisztet és egyéb deoxidánsokat kell hozzáadni.
2. Az alkalmazási dózis túllépése gátolja a magokat, rontja csírázásukat.
3. Száraz helyen, zárt tartályban kell tárolni.
4. A nitrogént tartalmazó szerves műtrágyákkal való keverés meghaladhatja ennek az elemnek a megengedett dózisát.

Ha betartja az utasításokat, amikor a karbamidot a talajba juttatja, több előnyhöz jutunk, mint hátrányhoz.

Karbamid trágyaként: a használat előnyei és hátrányai

A karbamidban található nitrogén asszimilációját bizonyos mértékben befolyásolja a talaj hőmérséklete, valamint az oldat elkészítéséhez felhasznált víz hőmérséklete is. A karbamid-műtrágya használata rendkívül széles, de meg kell találni az anyag használatának fő előnyeit és hátrányait.

A karbamid használatának előnyei:

• Gyors asszimiláció különféle növények által, ha a talajra és a lombfeltöltésre alkalmazzák.
• Az alkalmazás utáni hatást az alkalmazás után 48 órán belül észlelik.
• A karbamid tavasszal történő megszórása elősegíti a virágzást, ezáltal a rügyek fagyhatnak.
• A kert őszi permetezése karbamiddal hatékonyan küzd a fő kártevők ellen, és gátolja a gombabetegségek terjedését.
• A lombfelhordás nem okoz levélégési sérülést, a hatékonyság és az emészthetőség szempontjából ugyanolyan, mint a gyökérkezelés.
• A kártevők és a gyakori betegségek további védelme és megelőzése.
• Az őszi búza karbamiddal történő feltöltése hozzájárul a szemek fehérjetartalmának növekedéséhez.

Kevesen tudják, de a karbamid egyes élelmiszerekben és kozmetikumokban is megtalálható. A karbamidot az építőiparban, a gyógyszeriparban és az olajiparban használják. A mezőgazdasági célú alkalmazásnak is megvannak a maga árnyalatai.

A használat hátrányai a következők:

• A karbamid-műtrágya használati utasításában meghatározott dózisok túllépése károsíthatja a növényeket, sőt elpusztíthatja a fiatal hajtásokat.
• Nem használhatja a karbamidot műtrágyaként más ásványi anyagokkal együtt. Ez negatív reakciót válthat ki, és hozzájárulhat a nitrátok felhalmozódásához a növényi gyümölcsökben.
• Megnövelt talajkoncentráció esetén csökkenti a magcsírázást. Az előre feldolgozott ültetési anyaghoz nem szükséges karbamid használata.
• A karbamidszemcsék gondos tárolást igényelnek, távol nedvességtől és napfénytől.

Néhány hátrány ellenére a karbamid műtrágya széles körben népszerű a kertészek körében. Ez nagyrészt a megfizethető költségeknek és a problémamentes alkalmazásnak köszönhető. Ugyanakkor ahhoz, hogy az ilyen öntet a növények számára előnyös legyen, szigorúan be kell tartani a szer adagolását, különben nagy a kockázata a termesztett zöldségek és gyümölcsök nitrálásának.

Műtrágya jellemző

Az iparban az agrokemikáliát két típusban állítják elő - A és B. A kertészeti munkákhoz B. fokú karbamidra van szükség: szemcsés karbamid, világos színű, sárga vagy földes árnyalattal. Nemrégiben ezt a műtrágyát tabletta formájában kezdték előállítani.

A tabletta csalit a legjobb minőségűnek tekintik. Speciális bevonattal van ellátva, amely jól oldódik vízben. De ugyanakkor nem teszi lehetővé a nitrogén gyors elpárolgását.

Bár a tablettákban lévő karbamid drágább, a talajhoz kisebb mennyiségben adják, mint a szemcsés.

A karbamiddal történő növényi trágyázás jellemzői és adagolása

Az oldat ésszerű koncentrációjának meghatározásához figyelembe kell venni az egyes növények igényeit és a talaj összetételét. Kimerült talajokon a karbamid használata elősegíti a termelékenység növelését. Azt is meg kell jegyezni, hogy az alkalmazott dózisnak csak a felének lesz ideje felszívódni a növényben, ezért jobb, ha a karbamid egyszeri alkalmazása helyett a gyakori etetést részesítjük előnyben. A tavaszi ültetés előtti őszi kijuttatás a talajra nem praktikus, mivel a nitrogén műtrágyák hajlamosak gyorsan lebomlani és elpárologni. Indokoltabb a talaj tavaszi feltöltése, valamint az elkészített karbamid-oldat lombhasználata.

Hozzávetőleges etetési rendszerek különböző növények számára:

• Dísznövények és virágos növények esetében elegendő kétszer 5-10 gramm karbamidot adni az ültetés négyzetméterére. Az alkalmazási intervallum két hét.
• A növényeket, például az uborkát, a tököt, a tököt és a hüvelyeseket 6-12 g / m² adagolással kell etetni.
• A karbamid-műtrágya felhasználását a kertben paradicsom, paprika, káposzta, burgonya, hagyma, fokhagyma és cékla esetében 19-23 g / m² mennyiségben végezzük.
• Az epret 13-20 g / m² mennyiségben trágyázzák, de a legjobb, ha e növény lombtáplálását is alkalmazzák.
• A karbamid bevitelét gyümölcsfák és bogyós bokrok ültetésekor 70 gramm / bokor vagy 150 gramm / fa sebességgel hajtják végre.
• A további etetést 200–250 gramm arányban hajtják végre a terméses alma és körte, 70 gramm a csonthéjas gyümölcsök esetében (szilva, kajszibarack, őszibarack és egyebek).

Célszerű a karbamidot műtrágyaként oldat formájában használni a maximális emészthetőség elérése érdekében. Az anyag fel nem oldott szemcséinek használata csak üres területeken indokolt, ezt követően pedig a talajba tolódva (a talajréteg ásása vagy mély lazítása). Növénytermesztéshez gyökér- és lombtáplálást alkalmaznak. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a karbamid használata a rügyek és a petefészkek lerakása során csökkenti azok térfogatát, ezért csak a tenyészidőszak aktív szakaszában ajánlott felhasználni, amikor a növények légi része kialakul.

Mi az a karbamid (karbamid)?

A karbamid vagy a karbamid egy kémiai vegyület, amelyet széndiamidnak nevezünk. Szagtalan, színtelen kristályoknak tűnik, amelyek vízben, folyékony ammóniában és etanolban oldódnak. A technikai karbamid fehér vagy sárga kristály. A tiszta karbamid több mint 46% nitrogént tartalmaz.

Ma a karbamidot sokféle iparágban használják. Az orvosi iparban olyan dehidratáló szerek gyártásának alapanyaga, amelyek eltávolítják a vizet az emberi testből, és agyi ödéma esetén írják fel őket. A karbamidot altatók előállítására is használják.

Az karbamid karbantartása élelmiszer-adalékként E927b fokozza az ételek ízét és aromáját. Leggyakrabban pékárukhoz, liszthez adják, és rágógumi gyártásához használják.

• Foszfát műtrágyák

Az olajiparban karbamidra van szükség a paraffinos anyagok üzemanyagokból és olajokból történő eltávolításához, valamint a kazáncsövekből, hulladéklerakókból és hőerőművekből származó füst megtisztításához a nitrogén-oxidoktól.

De az anyag fő része a mezőgazdaság szükségleteihez megy: a karbamidból előállított karbamid műtrágya nitrogént juttat a talajba, ami jelentősen növeli termékenységét, és ezáltal hozzájárul a terméshozam növekedéséhez. Például a búza karbamiddal történő etetése növeli a fehérjetartalmat, mint más gabonaféléknél. A karbamid nagyon aktív, és a növények gyorsan felszívják. A karbamid felhasználására elsősorban a vetés előtti talajművelés szakaszában és abban az időszakban van szükség, amikor a növények zöldtömegre tesznek szert, de a kezdő időszakban karbamiddal történő etetés később negatívan befolyásolhatja a termés mennyiségét.

A karbamid lombos alkalmazása

A termésnövelés és a növények föld feletti részének további védelme érdekében a kártevők ellen gyakran alkalmaznak karbamidos lombfeltöltést. Nagyon egyszerű ezt megtenni, a megadott szabályoktól vezérelve.

Az ilyen etetés jellemzői:

• Az adagolás a növények igényeitől függ (halvány szín, lassú növekedés), és 5-10 gramm / 10 liter víz. Ezt a térfogatot körülbelül 20 m²-en kell elosztani.
• A feldolgozást reggel vagy este végezzük, lehetőleg felhős, de nem esős időben.
• A növényeket permetezés előtt célszerű öntözni.
• A gyümölcs- és bogyós növényeket 20-30 gramm karbamid / 10 liter víz oldattal kell permetezni.

A növények nitrogén-trágyázásának túlzott mennyisége esetén a zöld tömeg aktív növekedése figyelhető meg a termés csökkenésével. Ebben az esetben tanácsosabb abbahagyni a karbamid használatát.

Használati útmutató

A karbamid minden típusú talajon használható, még a vizes talajon is, mert a talaj tökéletesen rögzíti, és a csapadék nem mossa ki annyira, mint például az ammónium-nitrát.

A karbamidot főtrágyaként és fő műtrágyaként egyaránt használják. Zöldségnövények esetében lehetőség van karbamid hozzáadására az ültetés előtt, valamint a tenyészidőszakban 5-10 g / 1 m2 dózisban feltöltéssel. Virágzás előtt meg kell öntözni 50 g / 10 l víz oldattal, hozzávetőleges fogyasztása 3 l / 100 m2. Díszítő, gyümölcs- és bogyós bokrok, fák esetében a virágzás után azonnal karbamiddal és kb. Egy hónap elteltével 30 g / 10 l víz oldatával lehet trágyázni.

Hogyan permetezik a fákat karbamidoldattal

A kert ősszel karbamiddal történő kezelését nemcsak a hozam növelése érdekében végzik, hanem a fák és bokrok kártevők és jellegzetes betegségek elleni védelme érdekében is. Ehhez használjon 700 gramm száraz granulátumból készített oldatot, amelyet 10 liter vízzel hígítottak.

Megelőző célokból a kert karbamiddal történő permetezését ősszel, betakarítás után hajtják végre. Az oldat koncentrációja 500 gramm karbamid / 10 liter víz. Ugyanígy kezelik a bogyós bokrokat a levéltetvek és gombák ellen.

Agrokémiai tulajdonságok

A karbamid egy nagyon koncentrált, ballaszt nélküli nitrogén műtrágya. Benne 46,2% nitrogént tartalmaz amid formában, agronómiailag hatékony műtrágya... Számos értékes tulajdonságban különbözik:

1. A nitrogén magas koncentrációja enyhe vízoldékonysággal párosul, de az alsó talajhorizontba való kimosódás kockázata csekély;
2. Nagy mozgékonyság a talaj lassú bomlásával kombinálva;
3. A nitrogéntartalom szempontjából a karbamid (100 kg) egyenértékű a nátrium-nitráttal (300 kg) vagy az ammónium-szulfáttal (225 kg);
4. A karbamid lényegesen kevésbé savasító hatású, mint az ammónium-szulfát;
5. Savas, könnyű talajon (homokos vályog és homokos) a karbamid észrevehetően jobb, mint az ammónium-nitrát;
6. Cl és SO4 hiánya jótékony hatással van a talaj nitrifikációjának sebességére;
7. Jelentős termésnövekedést biztosítanak az öntözött területeken;
8. Kedvező tulajdonságokkal rendelkezik a lombok táplálásához.

A jótékony hatással együtt vannak gyenge hatások:

A fő ok az, hogyan alakul a karbamid a talajban. Ha a közeg lúgos, az ammónium-karbamát meglehetősen gyorsan bomlik CO2-ra és ammóniára. Csírákkal szoros érintkezésben megfigyelhető az ammónia káros hatása. Lúgos talajokon a negatív hatás a legnyilvánvalóbb. A legkiszolgáltatottabb növények is érintettek. De ha a karbamidot előre bevezetik, ezt a káros hatást ki kell küszöbölni.

Fontos továbbá a karbamid előzetes bevezetése, mivel a granulálás során biuret képződik.amely károsíthatja a növényeket. Ha a biuret-tartalom meghaladja a 3% -ot, akkor a növények gátlásra kerülnek. A vetés előtt 10-15 nappal műtrágya alkalmazásával ez a probléma kiküszöbölhető (a biuretnek ideje elbomlani).

Nem kívánatos karbamidot alkalmazni, ha a műtrágya koncentrációja közvetlen kapcsolatban van a magokkal, mivel az ammónia káros hatással lehet. Természetesen mindez a növény gyökérzetének jellemzőitől függ. Fejlett, rostos rendszerrel, járulékos gyökerekkel a káros hatás nem annyira észrevehető. Például egy répának csak egy gyökere van (csapgyökér), és pusztulása az egész növény pusztulásához vezet.

A vizsgálatok azonban kimutatták, hogy ha a káliumtrágyákat szoros érintkezésben (nem egyenletes eloszlásban, hanem közvetlenül a karbamid mellett adják be), akkor a negatív hatás megszűnik, és a műtrágyák hatékonysága növekszik. A teljes műtrágyakombináció (NPK) lokalizációja a vetett magok közelében érezhető előnyt jelent a műtrágyák szokásos egyenletes eloszlásával szemben a talaj tömegében.

Mivel a talajban az ureaz enzim alacsony értéke, ami rendkívül ritka, a karbamid alacsony eredményeket ad.Ezután meg kell adni a megfelelő szerves műtrágyákat.

Következtetések:

• A talajra savasító hatás gyengébb, mint az ammónium-szulfát és más ballasztos ammónia műtrágyáké;
• Könnyű, savas talajon - a nitrogén hatásos formája a magas savtartalomra érzékeny növények számára;
• A műtrágya magas koncentrációja a vetett magok közelében, a csírázás éles csökkenése. A kálium-műtrágyák szoros érintkezésbe kerülése kiküszöböli a negatív hatást;
• A karbamid helyi alkalmazása az NPK teljes kombinációjával együtt jobb eredményeket ad, mint az egyenletes eloszlás;
• Ha a talajban az ureaz enzim értéke alacsony, szerves trágyákra van szükség.

A fák tavaszi kezelése karbamiddal

A fák permetezését kora tavasszal is végzik. Ez nemcsak a növények védelmét segíti elő a kártevők ellen, hanem lelassítja a virágzási időszakot is. Ilyen eljárásra instabil éghajlatú régiókban van szükség, amikor az utolsó fagyok gyakoriak, amikor a gyümölcsfák rügyei virágoznak. Egy egyszerű eljárás segít kiküszöbölni ezt a kockázati tényezőt és elérni a kiváló hozamot, valamint elvégzi a kerti növények további etetését és feldolgozását.

Ezt meg kell tenni a fák utolsó ébredése előtt (az ágakon bimbózva), de csak miután a környezeti hőmérséklet 5 Celsius fok fölé emelkedik. Az oldat elkészítése nem igényel sok időt, a jobb alkalmazás érdekében tanácsos elektromos iszap kézi permetet, valamint egyéni védőeszközöket használni.

Az oldat dózisa 500 gramm karbamid / 10 liter víz. Célszerű az anyag teljes térfogatát feloldani egy liter meleg vízben, majd összekeverni a maradék folyadékkal.

A karbamidot vagy a karbamidot gyakran használják növények táplálására, valamint kerti növények permetezésére. Ezek az eljárások nemcsak a terület hozamának növelését segítik, hanem segítenek megszabadulni a kártevőktől és a jellegzetes betegségektől is. Cikkünk megmondja, mi az a karbamid, mint műtrágya, valamint a kertben történő alkalmazás jellemzői és adagjai.

Az etetés feltételei

A karbamidot a növények a légrészeken keresztül veszik fel a legaktívabban. Vagyis a lombkezelések adják a legjobb hatást. De a karbamidot az ágyások vetésre történő előkészítéséhez is használják, tavasszal behozzák ásásra.

Karbamid-oldatot öntünk a gyökér alá, hogy a talajt nitrogénnel telítsük az egész vegetációs időszakban. A trágyázás optimális időzítése: kora tavasszal, a rügyek virágzása előtt, valamint a gyümölcsképződés kezdeti szakaszában (különböző fajokban az utolsó időszak áprilisban, nyáron vagy augusztusban kezdődik).

Ősszel a karbamidot fás szárú növények számára használják, hogy megvédjék őket a fagytól és a kéregben és a talajban megbújó rovaroktól.

A karbamid kölcsönhatása más műtrágyákkal

Ezt a műtrágyát, hasonlóan más gyógyszerekhez, egyes gyógyszerekkel kombinálják, másokkal azonban nem, ezért nem adhatók együtt a talajba.

A karbamid nem kompatibilis a következő anyagokkal:

1. fahamu;
2. szuperfoszfát;
3. vakolat;
4. kréta;
5. kalcium-nitrát;
6. dolomitliszt.

Kombinálhatja a karbamid bevezetését a következő műtrágyákkal:

1. trágya;
2. kálium klorid;
3. nátrium-nitrát;
4. kálium-szulfát.

A nitrogén aktiválja a vegetatív tömeg növekedését, ezért a gyógyszert a virágos növények kezdete után és ősszel évelők alatt nem alkalmazzák, hogy ne váltsa ki a hajtások és a lombok növekedését.

ebből kifolyólag karbamid műtrágyát csak tavasszal alkalmaznak.

Ősszel pedig szuperfoszfáttal táplálhatja a növényeket.

ÉRDEKES!

• Cikk: Bors palánták etetése házilag