A disznók olyan gombák, amelyek sok vitát okoznak. Korábban megették és biztonságosnak tartották őket, de ma a mikológusok felszólítják a gombaszedőket, hogy tagadják meg gyűjtésüket. Ez a gomba veszélyes és mérgező, képes az egészséget veszélyeztető káros kémiai vegyületek és nehézfémek felhalmozására, ezért kerülni kell.
Sertés gomba: fotó és leírás
A disznók apró gombák, amelyek kissé hasonlítanak egy csomóra. A sertés vastag és húsos feje lekerekített vagy hosszúkás-lekerekített alakú. Átlagosan a méretei 120 és 150 mm között változnak, azonban vannak olyan gombák, amelyeknél a sapka átmérője eléri a 200 mm-t. Egy fiatal gombában felső felülete kissé domború, de érlelődésével ellaposodik és homorúvá válik, hullámos szélét lehúzva.
A disznó sapkájának színe lehet olajbogyó, sárgásbarna, vörösesbarna vagy szürkésbarna. Tónusa és intenzitása az életkor előrehaladtával változik, a világosabb tónusokról a sötétebbekre vált. A sapka alsó része szürkésfehér, enyhén sárga vagy vörösesbarna árnyalattal. A pép sűrű, halványsárga színű, töréskor vagy vágáskor sötétedik. A sapka felülete érdes és száraz, azonban tartós esőzések után ragadóssá válik.
A gomba szára kicsi, hossza ritkán haladja meg a 9 cm-t, átmérője pedig 2 cm A szár színe gyakorlatilag nem különbözik a sapka színétől. Általában a sertésgomba kis csoportokban nő.
Általános jellemzők
A disznó gomba vizuálisan egy csomóra hasonlít. Nagyon vastag kerek vagy hosszúkás kalapja van. Az átmérő 12 és 15 cm között van, de bizonyos esetekben elérheti a 20 cm-t is. Ha a gomba még fiatal, akkor a sapka kissé domborúnak bizonyul, de minél idősebb, annál inkább megereszkedik befelé, és élek emelkednek.
A gomba árnyalata általában barna, olíva vagy sárgásbarna. Itt is van életkorfüggés, mert minél idősebb, annál sötétebb lesz a szín. A pép halványsárga, levegővel érintkezve fokozatosan sötétedik.
A kalap kezdetben durva tapintású, de az esőzések után ragadóssá válik.
A malacok csoportosan nőnek, nem messze egymástól. Leginkább a mérsékelt éghajlatot, a lombhullató és a vegyes erdőket kedvelik. Gyakran egy nagy fa gyökereinek területén találják magukat, amelyek az erős szél után kint jelentek meg.
Hol nőnek a disznók?
A sertésgomba minden országban elterjedt, mérsékelt éghajlatú. Ez a gomba könnyen megtalálható lombos, vegyes vagy tűlevelű erdőkben. Leggyakrabban a sertéseket erdőszéleken és tisztásokon, valamint a lápok külterületén találjuk. Gyakran kis sertéscsoportok képzelik el a fák rizómáit, amelyek az erős szél után feltűnnek. A disznót hosszú termési periódus jellemzi, júliustól október elejéig található. A disznó, mint minden gomba, spórákkal szaporodik.
Terjesztés és gyűjtés
Eurázsia mérsékelt éghajlati övezetében mindenütt jelen van, lombhullató és tűlevelű erdőkben egyaránt megtelepedhet. Kedveli a fiatal nyír- és tölgyligeteket, nőhet bokrokban, erdőszéleken, mocsarak közelében.
A termés júniusban kezdődik és október elejéig tart.
A disznó kövér
Sertéstípusok, fotók és nevek
A disznó nemzetséget meglehetősen jól tanulmányozták, 35 gombafajt tartalmaz. Az alábbiakban a sertések gyakori fajtái találhatók:
- A disznó vékony (Paxillus involutus)
Kelet-, Közép- és Dél-Európa országaiban, valamint Oroszországban növekszik. Ez a gomba szakadékok közelében, a mocsarak szélén, a kidőlt fák gyökereiben, valamint tölgyes és nyírfa fiatal erdőkben található.
A fiatal gomba olívabarna sapkája az öregedéssel rozsdabarna színűvé válik, észrevehető szürke árnyalattal. Átmérője 12 és 20 cm között mozog, a sertés sűrű húsa halványsárga, idővel törékeny, sárgásbarna színű lesz. A szár hengeres és meglehetősen rövid, ritkán éri el a 6 cm-es magasságot, gyakran megfigyelhető az átmérőjének csökkenése a kupaktól a földig. Sima felületét szinte ugyanúgy festik, mint a kalapot, de világosabb színekben. A kupak alsó felületén található széles és ritka lemezek gyakran sejtes szerkezettel rendelkeznek az őket összekötő számos híd miatt. A sertés spórái vékony ellipszoid alakúak, sima felületűek.
A karcsú disznó június elejétől október első tíz napjáig terem.
- Éger disznó (Paxillus filamentosus)
Mérgező gomba, amely Oroszország, Németország, Franciaország, Lengyelország, Románia, Olaszország, Spanyolország, Fehéroroszország és más európai országok európai területének lombhullató és vegyes erdőiben terem. Szimbiózist alkot égerrel és nyárral.
A gyengén kifejezett tölcsér alakú és kissé leeresztett hullámos szélű sapka átmérője elérheti a 8 cm-t, a disznó sapkájának színe sárgásbarna vagy vörösesbarna, okker árnyalatú. A sapka felülete száraz, kifejezett pikkelyes repedésekkel borított. Sűrű konzisztenciájú, sárgás pép, kifejezett szag nélkül, az öregedéssel morzsalékossá válik. A gyakran elhelyezkedő okkersárgás lemezek szétszóródnak a szár mentén, tövükben gyakran sejtes szövéseket alkotnak. Az éger disznó lába alacsony, ritkán haladja meg az 5 cm hosszúságot, a maximális átmérője körülbelül 1,5 cm, és a sapkától a föld felszínéig kifejezetten szűkül.
Az éger disznó gomba június végétől szeptember közepéig terem.
- Sertészsír (nemezelve) (Tapinella atrotomensosa)
Elég ritka sertésfaj, amely mérsékelt éghajlatú európai országokban található. Főleg tűlevelű erdőkben nő felfelé forduló gyökereken, régi tuskókon vagy lehullott tűkön.
A kalap elég nagy, élei befelé húzódnak, átmérője elérheti a 20 cm-t is. A gomba növekedésével alakja aránytalan formát ölthet, hasonlítva egy hosszúkás nyelvre. A sapka barna vagy olajbarna színű felülete enyhén bársonyos, az életkor előrehaladtával kiszárad és megreped. Vizes konzisztenciájú, vastag disznó pépe, kifejezett szag nélkül, sárgás. A lemezek világossárga színűek, nyomásukkor sötétbarnára váltanak. A rövid, olívabarna vagy barna, bozontos bevonatú szár sűrű húsos állagú, és gyakran a sapka széle felé tolódik el.
- Tapinella panus alakú, vagy fül alakú disznó (Tapinella panuoides)
A gomba termőteste egy kemény, 12 cm nagyságú sapkából és egy kis lábból áll, amely néha gyakorlatilag hiányzik, növekszik és összeolvad a sapkával. A gomba sapkája legyező alakú, ritkábban van fül alakú disznó, kagyló alakú kupakkal. A sapka széle egyenetlen, gyakori fogakkal vagy hullámokkal. A fiatal egyedekben a felület enyhén bársonyos, az öreg gombáknál teljesen sima lesz. A sapka színe sárgásbarnától az okkerig terjed. A fül alakú disznónak meglehetősen sűrű, kissé gumiszerű, sárgás-krémszínű vagy halványbarna színű húsa van, ha megnyomják, a hús színe nem változik, kifejezett gyantás-tűlevelű aromája van.
A disznó fül alakú elterjedt Oroszország és Kazahsztán tűlevelű erdőiben, csoportosan vagy egyenként növekszik, inkább leesett tűkön vagy elhalt tűlevelű fán telepedik. Gyakran a disznó a faépületek falát választja élőhelyként, ami rothadáshoz vezet.
A fül alakú disznó egy enyhén mérgező gomba, amelyet nem esznek meg a termőtestében a vérképződés megsértését kiváltó toxinok jelenléte miatt.
- Disznók Paxillus ammoniavirescens
Mérgező gombák, amelyek Olaszországban, Portugáliában, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Angliában, Svédországban és Észak-Afrika egyes országaiban teremnek. Ez a gomba a városi parkokban és kertekben gyakori a lombos és tűlevelű fák tövében, bár a kis folyók szélén és partjain található erdőkben található meg.
A gomba alacsony (legfeljebb 10 cm magas), húsos, sűrű sapkával, bézs-barna tónusokkal festve, alig észrevehető olajbogyó árnyalattal és legfeljebb 12 cm átmérővel. Tömegesen jelenik meg ősszel. A sertés spórái meglehetősen nagyok, 6 mikron nagyságúak és barna színűek.
- Disznók Paxillus obscurisporus
Kora tavasztól késő őszig tűlevelű erdőkben, a tölgy- és hársligetek szélén, valamint nyílt legelőkön találhatók. Világosbarna vagy aranybarna színű kalapja kissé hullámos, emelt élű. Átmérője 4 és 13 cm között mozog, a barna színű fehér pépnek kellemes enyhe aromája van. A talaj felszínétől a sapkáig kissé kiszélesedő láb magassága nem haladja meg a 8 cm-t, színe szürkétől sárgáig változik. A sapka alsó oldalán lévő lemezek aranybarna vagy vöröses színűek.
A Paxillus obscurisporus gomba nyár elejétől őszig terem.
- Kismalac Paxillus rubicundulus
Jellegzetes tölcsér alakú sapkája van, amelynek átmérője legfeljebb 15 cm, sima vagy bársonyos felülettel. A disznó sapkájának színe lehet barna, sárgásbarna, szürkésbarna, rozsdás-okker, vöröses árnyalattal. A disznó húsának színe fehértől sárgásbarnáig változik, vágáskor vörösbarnára változik. Legfeljebb 8 cm magas láb, hengeres, sárgás színű, az életkor előrehaladtával vörösesbarna lesz. A lemezek gyakoriak, vékonyak, sárgásvörös vagy sárgásbarna színűek, az érintkezés helyén sötétbarnák lesznek.
Ez a fajta sertés egész Európában elterjedt. Előnyben részesíti a folyópartok nedves területeit, valamint a könnyű erdőket, amelyekben szimbiózist képez az égerrel.
- Sertés gomba Paxillus vernalis
Észak-Amerika hegyvidéki erdeiben nőnek, amelyben szimbiotikus kötéseket képeznek nyár és nyír között. Észtországban, Dániában és Nagy-Britanniában is megtalálható. A gomba nyár végétől ősz közepéig terem.
A kalap húsos, domború, sima vagy kissé érdes felülettel, sárga-barna különféle árnyalatokkal színezve. A sertés sárgás sűrű húsának nincs kifejezett szaga, a vágáson vörösesbarna színűvé válik. A láb magassága elérheti a 9 cm-t, maximális átmérője pedig 2-2,5 cm A láb színe megegyezik a sapka színével. A lemezek sárgásak vagy halvány olajbogyók, gyakran összeolvadtak.
Hogyan néz ki egy malacka?
A gomba, amelyet dunkának, sertésfülnek, disznónak és tehénistállónak is neveznek, széles húsos sapkájáról ismerhető fel, felnőttkorában 15 cm széles. Egy karcsú disznó fényképe és leírása arról számol be, hogy fiatal karcsú sertéseknél a sapka kissé domború, de fokozatosan lapossá válik, és középen tölcsér alakú nyomott mélyedést kap. A sapka széle bársonyos, erősen görbült. A karcsú disznó színe az életkortól függ - a fiatal példányok általában olajbarnák és enyhén serdülők, a felnőttek vöröses, rozsdás, okker színűek.Felnőtt példányokban a sapka fényes és élek nélküli; öregedésével a szín kezd halványulni.
A sapka alját széles, vékony lemezek borítják, amelyek a száron haladnak lefelé. A lemezek meglehetősen ritkák, egymáshoz záródva hálót képezhetnek, és okkersárga színűek. A karcsú disznó lába akár 9 cm-rel is felemelkedhet a talaj felett, átmérője eléri az 1,5 cm-t. Alakjában a láb általában hengeres, alsó részén enyhe szűkülettel, sűrű szerkezettel.
A vágott hús laza és puha, sárgás árnyalatú, a levegőben gyorsan megbarnul. A friss vékony disznónak nincs sajátos illata és íze, ezért sok gomba szedő tévesen teljesen biztonságos erdei fajként érzékeli.
A disznó mérgező vagy ehető gomba?
1981-ig a sertéseket feltételesen ehető gombának tekintették. 1993 óta az összes sertést hivatalosan ehetetlen és mérgező gombának tekintik.
Először 1944 októberében kezdtek beszélni a sertések mérgező tulajdonságairól, amikor Julius Scheffer német mikológus megette ezeket a gombákat. Ezt követően rosszul érezte magát, hányás, hasmenés és magas láz jelent meg. 17 nappal később halt meg akut veseelégtelenségben.
Itt van, amit fontos tudni a sertésekről:
A sertések olyan speciális toxinokat (lektineket) tartalmaznak, amelyek ismételt hőkezelés után sem veszítik el tulajdonságait. A karcsú disznó képes szintetizálni egy nagyon veszélyes, muszkarin nevű mérget, amely toxicitása egyenértékű a vörös légyölő galóca mérgével.
Tanulmányok kimutatták, hogy a sertések egy speciális antigént tartalmaznak, amely a sejtmembránok szerkezetéhez kötődik. Az emberi test ezeket a sejteket ellenségesnek ismeri fel, és megtámadja saját sejtjeit, amelyekben a sertés antigénjei találhatók. Ennek a folyamatnak az emberi testben a vörösvértestek károsodnak, ez hemolitikus vérszegénységhez, majd nephropathia és veseelégtelenség kialakulásához vezet. Az antitestek idővel előállnak, így a májkárosodás nem feltétlenül nyilvánvaló.
A sertésgomba nagy mennyiségben tartalmaz nehézfémeket, valamint réz és cézium radioaktív izotópokat, amelyek önmagukban súlyos mérgezést okozhatnak a szervezetben.
A disznó élelmiszerekben történő felhasználása allergiás reakciókat okozhat.
Sertésmérgezés tünetei
A sertésmérgezés tünetei nem mindig jelennek meg, és nem feltétlenül jelennek meg azonnal a gomba elfogyasztása után. Az emberek érzékenysége a gombamérgekkel szemben más, a legérzékenyebb kategória a gyermekek.
A sertésmérgezés jelei a következők:
- hányás
- hasi fájdalom
- hasmenés,
- a bőr sárgasága,
- a napi vizeletürítés mennyiségének hirtelen csökkenése,
- a vizelet hemoglobinszintjének növekedése,
- oligoanuria (súlyos esetekben).
Enni vagy nem enni?
Mindenki maga dönti el. A szakértők erre már régóta egyértelmű választ adtak. De a gombaszedők évekig gyűjtik a disznókat, megfőzik őket, és soha nem tapasztalnak kellemetlenségeket.
